Egy kis Történelem
Jegyesek Derenken
A teljességre törekvés szándékával dolgoztuk fel és jelentetjük meg az egyházi házassági anyakönyvekben (matricula copulatorum) regisztrált, azokban nyomonkövethető, derenki kötődésű jegyeseket (sponsi). Jelen kötetünkben, az 1757-től (a legkorábbi említéstől) 1943-ig (a derenkiek kitelepítéséig) terjedő időszakban összesen 1440 jegyes házasságkötésének pontos idejét, a házasultak vezeték- és keresztnevét, gyakran szüleik nevét is, polgári foglalkozásukat, születési és lakhelyüket, vallásukat, sok esetben korukat és házasság előtti családi állapotukat adjuk közre. Kitekintés fejezeteinkkel ez a szám eléri az 1450 derenki kötődésű házasult név szerinti említését.
Az In memoriam Derenk II. kötete nemcsak pusztán hely- és személynevek, évszámok adattára, hanem olyan forrás, amely lehetőséget teremt a derenki lengyelség házassági szokásaiba történő betekintésre, pl.: az esküvők évszakonkénti megoszlásába, a házasultak átlag életkorába, azújraházasult özvegyek számába, a vegyes házasságok elenyésző arányába, Derenken a 19-20. században meghonosodott endogámiába (falun belüli „belterjes” házasságba) a derenki jegyesek külső kapcsolataiba (akciórádiuszukba), stb. A most együtt látható szerkesztett forrásanyag megtalálási helyei: jabloncai egyházi anyakönyvek 1789-1899. (a Kassai Területi Állami Levéltár őrzi a három vaskos anyakönyvi kötetet és az azokról készült mikrofilmeket: ŠOBA 195-196., kutatási engedéllyel kutatható), 1900-1943. (Szádalmáson, ma Jablonov nad Tornau római katolikus Plébániai Hivatalban lelhető fel, csak rozsnyói püspöki engedéllyel kutatható), a (bódva)szilasi egyházi anyakönyvek 1757-1788. (helyileg a tornaszentandrási római katolikus Plébánia Hivatalban helyezték el, ott is egri érseki engedéllyel vehető kézbe) és a szögligeti egyházi anyakönyvek 1789-1899. és leginkább 1900-1943. (a szögligeti római katolikus Plébánia Hivatalban előzetes bejelentés után szabadon kutathatók).
1717-től, a szepességi górál lengyelség Derenken történő megtelepedésétől 1757-ig, a szilasi anyakönyvekben történő első bejegyzésig a derenki házasultakról még szórványos adataink sincsenek. Bél Mátyás leírásából értesülünk a színtiszta római katolikus lakosság létéről, a szilasi anyaegyházhoz tartozásáról (Lásd: Bél Mátyás: Torna vármegye leírása, In.: Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében, Bódvaszilas-Miskolc, 2002.103.p.). Egyházlátogatási jegyzőkönyvekből szereztünk tudomást az 1745-ben felépült derenki fatemplomról (Lásd: Hegedűs András és Tóth Krisztina szerk.: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 9., Esztergom, 2000. 86.p.) és arról, hogy Derenk 1788-tól kivált a szilasi anyaegyháztól, a jabloncai anyaegyház filiája lett, de rendszeres anyakönyvvezetésre csak 1789-től került sor Jabloncán, majd Szádalmáson és rövid ideig Szögligeten.
Az 1. táblázat tanúsága szerint a vizsgált 186 évben a derenki fatemplomban összesen 720 házasságot szentesítettek. Az esküvők 52 %-a január –február hónapban köttetett . Míg az első szakaszban 80 % volt a január –februári esküvők aránya, a 20. századra már 32,7 % – ra csökkent. Ekkorra divattá vált a nyári esküvő. Márciusban, augusztusban és decemberben mindig nagyon kevés lakodalom volt.
(Az adatok összesítését, a közölt statisztikai számításokat mind-mind Szigeti Edina végezte el, amiért ezúton kívánunk köszönetet mondani.)
1.táblázat
A derenki esküvők havi eloszlása
|
1.
1757-1822 |
2.
1823-1871 |
3.
1872-1899 |
4.
1900-1943 |
Összesen |
Január |
66 |
68 |
35 |
26 |
195 |
Február |
61 |
55 |
30 |
35 |
181 |
Március |
1 |
3 |
- |
5 |
9 |
Április |
4 |
8 |
11 |
12 |
35 |
Május |
6 |
18 |
18 |
23 |
65 |
Június |
6 |
11 |
9 |
21 |
47 |
Július |
1 |
6 |
2 |
19 |
28 |
Augusztus |
2 |
4 |
1 |
2 |
9 |
Szeptember |
1 |
11 |
6 |
9 |
27 |
Október |
3 |
8 |
7 |
11 |
29 |
November |
9 |
46 |
13 |
22 |
90 |
December |
- |
4 |
- |
1 |
5 |
Összesen |
160 |
242 |
132 |
186 |
720 |
A 2. táblázatunkban közzétett számításokból kiemelnénk és egyúttal felhívnánk a figyelmüket a Derenken házasságot kötött menyasszonyok nem alacsony átlag életkorára (20,1 év), az újra házasságra lépő özvegyasszonyok emelkedő tendenciát mutató átlag életkorára (35,2 év) valamint a legfiatalabb (16 éves vőlegény és 15 éves mennyasszony) és a legidősebb (69 éves férfi és 60 éves asszony) házasulóra. 20 év felett volt a menyasszonyok átlag életkora a 20. század elején is, pedig a házasuló lányok több mint 25 %-a 16, 17 éves volt. Néhány meglepő adattal is találkoztunk az életkorok tanulmányozásakor: 69 éves özvegy férfi 30 éves özvegyasszonyt vett feleségül, 25 éves nőtlen férfi 45 éves özvegyasszonyt vett el, 16 éves fiú 21 éves lányt vezetett oltárhoz.
2. táblázat
A Derenken házasulók átlag életkora
|
Összes házasuló átlag életkora |
Első házasulók átlag életkora |
Özvegy újraházasulók átlag életkora |
Legfiatalabb
házasulók kora |
Legidősebb házasulók kora |
|
férfi |
nő |
férfi |
nő |
férfi |
nő |
férfi |
nő |
férfi |
nő |
1.
1757-1822 |
Mivel a házasulók családi állapotára és korára vonatkozó adatokat csak esetlegesen jelezték (kevesebb, mint 25 %-ban), így az nem értékelhető. |
2.
1823-1871 |
26,1 |
22,7 |
24 |
20,6 |
38,7 |
34 |
16 |
16 |
69 |
50 |
3.
1872-1899 |
28,4 |
22,1 |
25 |
19 |
39,8 |
35,8 |
19 |
15 |
66 |
60 |
4.
1900-1943 |
26 |
21 |
24,2 |
20,2 |
39,7 |
36,2 |
18 |
16 |
64 |
53 |
Összesítés:
1757-1943 |
26,6 |
21,9 |
24,3 |
20,1 |
39,3 |
35,2 |
16 |
15 |
69 |
53 |
3. táblázat
Az első házasulók és az özvegy újraházasulók száma
|
Összes esküvő |
Nőtlen férfi
Hajadon lány |
Nőtlen férfi
Özvegy nő |
Özvegy férfi
Hajadon lány |
Özvegy férfi
Özvegy nő |
Újraházasodó özvegyek száma |
1.
1757-1822 |
Ebben a szakaszban csak esetlegesen jelezték a családi állapotra utaló adatokat. |
2.
1823-1871 |
242 |
187 |
19 |
18 |
18 |
73 |
3.
1872-1899 |
132 |
96 |
6 |
11 |
19 |
55 |
4.
1900-1942 |
186 |
163 |
2 |
14 |
7 |
30 |
Összesen
2-4. időszak
|
560 |
446 |
27 |
43 |
44 |
158 |
A 3. táblázat számszerűsítéseiből kitetszik, hogy a kimutatható derenki esküvők 79,6 %-a (560-ból 446) első házasság volt. Az összes esküvő 20,4 %-ában pedig a főszereplők egy vagy mindkét részről a már megözvegyültek és az előtte már házaséletet éltek voltak. A 19. század második felétől ugyanakkor csökkent az újraházasuló özvegyek száma. Ez valószínűleg a várható életkor emelkedésével magyarázható. Egyre kevesebben özvegyültek meg fiatalon.
4. táblázat
A vegyes házasságok elenyésző száma Derenken
|
Összes házasság |
Reformátussal kötött házasság |
Evangélikussal kötött házasság |
Görög katolikussal kötött házasság |
1.
1757-1822 |
160
(hiányos adat) |
-
|
-
|
6 |
2.
1823-1871 |
242 |
1 |
- |
1 |
3.
1872-1899 |
132 |
- |
1 |
- |
4.
1900-1943 |
186 |
1 |
4 |
6 |
Összesítés:
1757-1943 |
720 |
2 |
5 |
13 |
A vizsgált 186 év alatt mindössze 20 vegyes házasság köttetett Derenken, amelyről számvetést a 4. táblázatban láthatunk. A derenki lengyelség római katolikus vallási dominanciája mindvégig sértetlen maradt. Csöppet sem meglepő a belterjes házasságkötések (endogámia) magas aránya, hisz elszigetelten élő, önellátásra berendezkedő életvitelük ezt predesztinálta. Mindez a 19. század közepétől csontosodott meg igazán (68-70 %-os endogámia), hisz a 18. században még nyitottabb volt a falu a külső kapcsolatok felé (55 %).
Az 5. táblázatban mutatjuk be korszakonként a falu lakóihoz képest külsőnek és belsőnek számító házasságok számát. A derenki endogámia %-os arányára csak e mostani kutatás híjta fel az érdeklődők figyelmét, ami a vizsgált 186 évben 63,6 %-ban kimutatható.
5.táblázat
Az endogámia arányai Derenken
|
Összes házasság |
A vőlegény derenki – a menyasszony külső |
A menyasszony derenki –
a vőlegény külső |
Mindketten derenkiek |
Endogámia aránya |
1.
1757-1822 |
160
(hiányos adat) |
33 |
55 |
72 |
45% |
2.
1823-1871 |
242 |
29 |
48 |
165 |
68% |
3.
1872-1899 |
132 |
12 |
30 |
90 |
68% |
4.
1900-1943 |
186 |
18 |
37 |
131 |
70% |
Összesítés:
1757-1943 |
720 |
92 |
170 |
458 |
63,6% |
Végezetül járjunk utána azon fiataloknak és özvegyeknek, akik a derenki endogámia, mint házassági hagyomány szorításának fittyet hánytak és vőlegénynek vagy menyasszonynak jöttek a falun kívülről „a természetes vérfrissítés” reményében. A 6. táblázatban korszakonként szerepeltetett települések azt jelzik, hogy a derenki jegyesek hatósugarába (akciórádiuszába) elsősorban (közel 90%-ban) a kicsiny Torna vármegye közeli falvai tartoztak. Az érintett települések fiataljai elsősorban heti- vagy országos vásárokon kötöttek életre szóló kapcsolatokat, esetleg búcsújáró helyeken, lakodalmakban, malomba járás idején, stb.
6.táblázat
A derenki jegyesek akciórádiusza (hatósugara)
/A derenkiek házassági kapcsolatai 1757-1943 között/
IDÖSZAK |
VÖLEGÉNY JELÖLTEK |
MENYASSZONY JELÖLTEK |
1757-1822
|
Szögliget, Almás, Szilas, Szt. András, Rákó, Jablonca, Szalonna,
Szilicze, Poráts, Telekes, Zsarnó, Lőcse, Zavath, Perkupa, Hárskút, Torna, Kis Falu(puszta) |
Szögliget, Rákó, Hídvégardó, Görgő, Uhornya, Torna, Szín, Jósvafő, Perkupa, Almás, Komjáti, Martonyi, Alsó Telekes, Szt. András, Viszló |
1823-1871 |
Szt.András, Szögliget, Almás, Jabloncza, Varbócz, Körtvélyes, Dobódél, Perkupa, Rákó, Szeltze, Rudabánya, Szilas, Viszló, Szendrő, Kecső, Barakony, Uhorna, Telekes, Rochfalva, Hosszúrét, Oláh Patak, Szalonna, Csucsom, Csirts(?) |
Szögliget, Szilas, Szt. András, Jablonca, Szilicze, Hárskút, Komjáti,
Dobódél, Borzova, Kováts Vágás,
Kis Falu(puszta), Vágendrüsszel, |
1872-1899
|
Szögliget, Szilicze, Körtvélyes, Almás, Szt.András, Dobódél, Putnok, Gömör, Szín, Görgő, Kovácsi, Krasznahorka, Felső Meczenzéf |
Szögliget, Szilas, Szilicze, Komjáti, Körtvélyes |
1900-1943
|
Szögliget, Szilice, (Bódva)Szilas,
(Szád)Almás, (Torna)Szentandrás, Torna, (Torna)barakony, Körtvélyes, Jablonca, Tornaszentjakab, (Bódva)Rákó, Szalonna, Martonyi, Múcsony, Lak, Komjáti, Tiszabura, Beretke, Körmend, Kunszentmárton, Murány-Lehota, Nagykomend, Ormospuszta |
Szögliget, Jablonca, Ókemence, Szilice, Hatkóc, Körtvélyes,
Nagyszalók-Szepesszombat, (Torna)Görgő, (Szád)Almás |
(Torna vármegye településeit aláhúzással jelöltük!)
E rövid szakmai felvezetés után a Tisztelt Olvasó figyelmébe ajánlom magukat a házassági anyakönyvi bejegyzéseket, amelyekben elmélyedhet, akár még az ősök, a rokonok után is bogarászhat kénye-kedvére. A tavaly megjelent halotti, az idei házassági egyházi anyakönyvi forrásbázis után jövőre (a 2006-os Derenki Búcsúra) jelentkezünk a derenki lengyelség születési, azaz keresztelési anyakönyvi feltárómunka eredményeivel. A forrásfeltáró kötetsorozat (a Dominium Könyvkiadó és az OLKÖ kiadásában) egy komplex derenki történeti monográfia előmunkálatainak részét képezi.
Hálás köszönet mindazoknak, akik lehetővé tették számomra az érintett egyházi anyakönyvek kutatását: Mons. Eduard Kojnok rozsnyói egyházmegyés püspök úrnak és az Egri Egyházmegyei Érseki Hivatalnak a kutatási engedélyekért, Szalay Gyula szádalmási esperes úrnak a jabloncai, Kocsis Ferenc tornaszentandrási esperes úrnak a szilasi, Trestyánszky József szögligeti plébános úrnak a szögligeti egyházi anyakönyvek kutathatóságáért, feleségemnek, Szigeti Edinának a statisztikai számítások elvégzéséért és végül, de nem utolsó sorban családomnak a források feltárása miatt szükséges gyakori távolmaradásom türelemmel viseléséért.
Miskolc, 2005 júliusa
Dr. Rémiás Tibor
történész- muzeológus |